Marcipán

Augusztus végén ezzel a finomsággal várt minket haza legkedvesebb anyósom.

Az igazat megvallva és durva eufemizmussal élve ki nem állhatom az üzleti  marcipánt, de ez a házi változata első kóstolásra függőséget váltott ki belőlem.

A receptet azonnal le kellett jegyeznem, és most átírom ide is, ha netán a füzetlap, melyre lejegyeztem, elkallódna.

Hozzávalók:

1. krémhez:

25 dkg őrölt mandula (vagy dió vagy földi mogyoró - én ezúttal dió és mandula keverékét használtam, fele-fele arányban)

25 dkg cukor

1 tojás fehérje

2 evőkanál kakaó

mandula- és rumeszenc - 5 csepp eszenc 2 kanál meggylikőrben vagy alkoholban. Mivel rumeszencet nem találtam, és meggylikőröm sem volt, 1-1 kávéskanál vanília- és mandulaeszencet oldottam fel 2 kanál vízben.

2. krémhez:

15 dkg porcukor

10 dkg vaj

3 tojássárgája

1 tasak vaníliacukor

Elkészítés:

1.Az alapanyagokat összemorzsoljuk, folpack háztartási fóliára nedves kézzel négyszög alakban kiterítjük, fakanállal kb. 1 centi vastagságú lappá formázzuk.

2. A 3 tojássárgáját lobogó vízbe dobjuk. Fövés után a tojássárgákat hideg vízzel átmossuk (ezt a lépést bevallom, kifelejtettem), a maradék fehérjét lehámozzuk róluk, majd villával szétmorzsoljuk. A tojássárgáját, vajat, vaníliacukrot, porcukort kézi mixerrel összedolgozzuk, a krémet a mandula/diólapra kenjük, majd a fólia segítségével feltekerjük. 12-24 órára a hűtőbe tesszük, és kész is a marcipán. 

Megjegyzés: a cukormennyiséget következőkor csökkenteni fogom, a tekercset meg az "illesztéssel" alul tárolom, így a tetjén nem éktelenkedik mad csúnya fehér maszat.

Mediterrán sült padlizsán édes-savanyú szószban

Körülbelül egy éve átrendezték a Rice Egyetem menzáját, s a "hagyományos" amerikai büfé helyébe nyitottak egy mediterrán étkezdét. Ott szolgálnak fel mindennap egy isteni sült padlizsán előételt, édeskés-savanykás, paradicsomos szószban. Bíztam abban, hogy az interneten gond nélkül megtalálom a receptjét, de ezúttal tévedtem, a net teljesen cserbenhagyott, így magamnak kellett rekonstruálnom, a híres-neves "imam bayildi" ("a pap elájult")  receptjéből kiindulva.

Ez lett az eredmény:

Mire volt szükségem:

2 nagy padlizsán

1 hagyma

2 nagy érett paradicsom

1,5 evőkanál cukor

fél citrom leve

1 teáskanál finom balzsamecet

1,5 dl víz

só, bors

rengeteg, 1,5-2 dl olívaolaj (a finom padlizsán titka, ami fel is veti a kérdést, hogy mitől is ájult el a pap: mert annyira finom volt a töltött padlizsán, vagy mert megtudta, mennyi olajat használtak az elkészítéséhez).

Hogy készült: 

Először is a padlizsánokat megmostam, meghámoztam, egy centis szeletekre vágtam, alaposan besóztam, és szűrőben egy óráig állni hagytam. Utána a sót lemostam a padlizsánszeletekről, papírtörlővel alaposan megszárítottam, és közepes lángon kis olívaolajban mindkét oldalukon megsütöttem őket. Mivel iszonyú ritmusban itták fel az olajat, azt folyamatsoan pótolnom kellett (így ment el hozzávetőleg másfél dl). A padlizsánokat utána egy hőálló kiolajazott üvegtálba helyeztem. 

A szósz elkészítése:

Felaprítottam a hagymát, a paradicsomot leforráztam, meghámoztam, felszeleteltem, utána a hagymát egy evőkanál cukorral kis olívaolajban üvegesre pároltam. Hozzáadtam a paradicsomot, egy fél citrom levét, még egy fél evőkanál cukort és egy teáskanál balzsamecetet, megsóztam, megborsoztam, és tíz percig főztem. A szószt ráöntöttem a padlizsánra...

...majd hozzátöltöttem még 1,5 dl vizet, és 180 fokon, előmelegített sütőben lefedve egy óráig sütöttem, utána lefedetlenül még 20 percig.

Tálalás: szobahőmérsékleten előételként vagy sült mellé körítésnek. Mi az utóbbit választottuk.
Az eredmény nem egészen ugyanaz, mint az egyetem menzáján (következőkor kihagyom a hagymát, és több cukrot meg citromot adok hozzá), de így is nagyon finom. Így legalább elmondhatom róla, hogy saját recept.

Fodros kel leves

Itt a beígért fodros kel leves receptje. Spanyol/portugál stílusú receptet adaptáltam (újra) saját ízlésre: a chorizót füstölt pulykalábszárral helyettesítettem (a múltkor pedig pulykabaconnal), vegetariánusok nyugodtan kihagyhatják azt is, húsalaplé helyett pedig használhnak vizet/zöldségalaplét.

Hozzávalók 8 személyre:

1 nagy hagyma

2 fej fodros kel (15-20 levél)

3 közepes burgonya

4 közepes sárgarépa

1 babkonzerv

1 füstölt pulykalábszár

5 gerezd fokhagyma

2 l csirkealaplé

2 evőkanál olívaolaj vagy napraforgóolaj

Először is előkészítem az alapanyagokat: megtisztítom a zöldségeket, majd felvágom őket: a hagymát és fokhagymát apróra, a burgonyát kockákra, a sárgarépát vékony szeletekre. A kemény száruktól megfosztott fodros kel leveleket 1-1,5 centis csíkokra vágom.

Ezután az aprított hagymát üvegesre párolom (közepes lángon kb. 5 percig), hozzáadom a pulykahúst, 2 percig főzöm, majd a sárgarépát és a burgonyát is hozzáadva egy kis vízzel fedő alatt az egészet még 10 percig fözöm, és időnként kavargatom, nehogy odakapjon. Időközben megfonnyasztom kissé a fodros kelt: egy nagy serpenyőben kb. 2 dl vízet alá töltve fedő alatt 5-7 percet párolom, míg majdnem teljesen megpuhul. A többi zöldséget 10 perc főzés után feltöltöm a húslével, és további 15 percig főzöm, majd hozzáadom a fodrost kelt, a fokhagymát és a fehér babot, és az egészet még öt percig főzöm. Recept szerint frissen reszelt parmezánnal/pecorinóval ízesítve nagyon finom - a változatosság kedvéért mi ezúttal kihagytuk, mert a múlt héten készült nyári minestronét ettük így.

Kelkáposzta saláta sült csirkecombbal

Újra Péter leírásából kellett összeállítanom egy receptet: Ausztriában evett anno egy egyszerű tejföles kelkáposzta salátát, ami nekem viszont az elmondásából túl egyszerűnek tűnt, ezért az interneten talált többé-kevésbé hasonló receptekre építve kiegészítettem a salátaöntetet köménnyel, mustárral és citromlével. A citrom és tejföl savanyúságának ellensúlyozására pedig egy kis mézet adtam hozzá.

Így készült:

Hozzávalók:

1 fej kelkáposzta

1 teáskanál só

1 teáskanál őrölt kömény

frissen őrölt feketebors

2 dl tejföl

1,5 evőkanál mustár (elvben dijoni, de én nem vagyok oda érte, így egyszerű sárga mustárt használtam)

fél citrom leve

1/2 teáskanál méz (következőkor többet használok)

Elkészítés: A megtisztitott káposztát vékony csíkokra vágjuk v. lesarvaljuk, megsózva fél óráig állni hagyjuk. Közben elkészítjük az öntetet: a tejfölet a mézzel, mustárral és citromlével simára keverjük, feketeborssal és őrölt köménnyel ízesítjük. A káposztát alaposan kinyomkodjuk majd hozzákeverjük a salátaöntetet. Hűtőben 2-3 óráig állni hagyjuk, majd sült és krumplipüré mellé tálaljuk. Köménnyel párolt csirkecomb mellé príma vacsora volt.

A csirke így készült: a sózott, borsozott csirkecombokat kis olívaolajban elősütöttem (2-2 perc mindkét oldalukon), 1 teáskanál köményt szórtam rá, majd nyakon loccsintottam 1,5 dl száraz fehérborral, és fedő alatt kb. 20 perc alatt készre pároltam. A fedőt levéve, amikor már kellően elfőtte a levét, a combokat nagyon enyhén megpirítottam.

Spárgás csirke orzóval

Angolul feljegyeztem már ezt a receptet, és mivel a múlt héten kis változtatással újra elkészítettem, beírom magyarul is, különösen hogy pár hónapja igen nagy rajongója vagyok e rizsformájú tésztának, mely feleannyi idő alatt készül el, mint a rizs, így "hamis" risottókhoz, gyors vacsorákhoz  nagyszerűen használható.

Hozzávalók 3 személyre:

250 g csirkemellfilé, apró kockákra vágva

500 g spárga, megtisztítva, kemény végük letördelve és 1-2 centis darabokra vágva

5 gerezd fokhagyma, apróra vágva

8-10 darab aszalt paradicsom, szeletelve

10 cseresznyeparadicsom, félbevágva (fakultatív)

1 csésze (teljes kiörlésű) orzo

2,5 (kb. 6,5 dl) csésze csirke alaplé vagy víz

1,5 dl száraz fehérbor

1 evőkanál provence-i fűszerkeverék

1 csirkeleveskocka (fakultatív, csak akkor használjunk, ha vizet használunk a csirke alaplé helyett)

ízlés szerint só és frissen őrölt feketebors

1 csapott teáskanál csípős paprikapehely (fakultatív)

2-3 evőkanál olívaolaj

Megjegyzés: 4 személyre a legutóbbi alkalommal fél kg csirkemellet és fél kg spárgát használtam, valamint 1,5 csésze orzót és 3,5 csésze vizet.  Kimaradt a cseresznyeparadicsom, viszont került bele csípős paprika (pehely formájában), és mivel finomra sikerült így is, mindkettő opcionális alapanyagként szerepel a hozzávalók listáján.

Elkészítés:

Nagy serpenyőben közepes lángon hevítsünk fel 1 evőkanál olívaolajat, majd süssük benne a sózott, borsozott csirkét 5-7 percig, míg kissé megpuhul. Adjuk hozzá a bort, forraljuk fel, pároljuk benne a csirkét 1 percig, majd adjuk hozzá az orzót és 2-2,5 csésze vizet vagy csirke alaplevet, forraljuk fel, ízesítsük a csirkeleveskockával a provence-i fűszerek felével és a fokhagyma egyharmadával, majd lefedetlenül kb. 10 perc alatt főzzük készre, gyakran kevergetve, szükség esetén pótolva a vizet, ha túl gyorsan főné el a levét. Időközben egy másik serpenyőben hevítsük fel az maradék olívaolajat, és közepes lángon 2-3 percig pároljuk benne a fokhagymát, az aszalt paradicsomot és a paprikapelyhet (amennyiben használunk), majd adjuk hozzá a spárgát, sózzuk, borsozzuk, fűszerezzük provence-i fűszerekkel, és közepes lángon süssük addig, míg a spárga kissé megpuhul, de nem veszíti el élénkzöld színét (legfeljebb 5-7 perc). Az utolsó 2 percben adjuk hozzá a spárgához a félbe vágott cseresznyeparadicsomot is. Amikor az orzo megfőtt, keverjük bele az paradicsomos spárgát. Tálaláskor reszeljünk rá parmezánt, és adjunk mellé vegyes salátát, balzsamecetes (fokhagymás) vinaigrette-tel. Jó étvágyat!

Domaine Amido, Lirac (2009)

Egy másik finom francia bor, amit a Central Market ún. Francia Fesztiválján fedeztünk fel pár héttel ezelőtt. Sajnos a hétvégén épp kifogytak belőle, most drukkolhatok, hogy hoznak-e még.

Árkategória: 10-15 dollár.

Fodros kel "quiche"

Hát ez bizony hamis "quiche" - a tésztát ugyanis hanyagoltam (a tölteléket amúgy is jobban szeretem, ezen felül kinek hiányzik az a sok vaj?).

A fodros kellel gyakorlatilag most barátkozom: levest főztem a minap belőle (receptje hamarosan következik), s ma úgy gondoltuk, kipróbálnánk egyszerűen vajasan, fokhagymásan, épp hogy megfonnyasztva tükörtojás mellé. De változott a terv, mert én (újra) felszabadultam az internetre, ahol felfedeztem egy vonzó quiche receptet, amit muszáj volt kipróbálnom. Csakhogy ismét hiba csúszott a számításba: tejszínem a hűtőben nem volt, Gruyere-em sem, így hát kezdődhetett a rögtönzés: tejszín helyett tejföl, Gruyere (Comte) helyett Cheddar, s ha már módosítunk a recepten, miért ne adhatnánk  hozzá egy kis hagymát is, és (mi mást?) provence-i fűszereket?

Az eredmény egészen tűrhető lett, bár a jövőben a következőket jó lesz megjegyezni: 1. egy fej fodros kel bőven elég hozzá (most kettőt használtam, így inkább tarte, mint quiche állaga lett), és 2. egy kis sonkát és mustárt is megbír (sőt egyenesen megköveteli).

Hozzávalók 4 személyre:

1 fej fodros kel

3 tojás

1,5 dl tejföl (vagy tejszín)

1,5 dl tej

15 deka Cheddar (Gruyere vagy Comte)

4 gerezd préselt fokhagyma

2 nagyobb mogyoróhagyma, vagy egy közepes vöröshagyma (Erdélyben fehér hagyma), szeletelve

1 evőkanál vaj

1 evőkanál olívaolaj

2 evőkanál prézli (zsemlemorzsa)

1/2 kiskanál só, frissen őrölt fekete bors

1 kiskanál provence-i fűszerkeverék

1 kiskanál paprikapehely

Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Tisztísuk meg a fodros kelt, távolítsuk el a kemény szárát, mossuk meg a leveleket, és közepes lángon fonnyasszuk meg őket. Hideg víz alatt kissé hűtsük le, majd alaposan préseljük ki belőle a vizet, és aprítsuk fel. Közepes lángon hevítsünk fel egy evőkanálnyi olívaolajat, és pároljuk meg benne a hagymát. Hagyjuk kihűlni. Egy üvegtálban villával verjük fel a 3 tojást, majd keverjük össze a tejföllel  (tejszínnel), tejjel, reszelt sajttal és a fűszerekkel: só, bors, paprikapehely, provence-i fűszerkeverék.  Adjuk hozzá a préselt fokhagymát, a párolt kelt és hagymát. Vajazzunk ki egy piteformát (mivel csak alacsonyabb tarte formám van, ami quiche-hez nem használható, négyzet alakú jénai tálat/tűzálló üvegtálat használtam). Béleljük ki zsemlemorzsával (igazából friss kenyérből lenne igazi a zsemlemorzsa, de a bolti prézli megtakarít egy kis időt), öntsük bele a tölteléket, és süssük kb. 35-45 percig (üvegedényben hosszabb ideig - 50-55 percig), míg szép aranybarnára sül. Tálalás előtt hagyjuk hűlni egy negyed órát. Vegyes salátával isteni.

Csirkefasírt másképp

Olasz receptet módosítottam egyik kedvencünkhöz, a sütőben sült csirkefasírthoz. Az eredeti egy nagyon egyszerű marhapogácsa recept volt, paradicsommal, mozzarellával és szardellával borítva. A húspogácsákba azonban nem járt se fokhagyma, se hagyma, és mivel én a fasírtot e kettő nélkül elképzelni sem tudom, a saját szjunk íze szerint módosítottam a receptet.

Zárójelben megjegyezném: azt hiszem, felfedeztem a jó, zamatos fasírt titkát - ne sajnáljuk a hagymát belőle.

Hozzávalók:

0,5 kg darált csirkemell

2 nagy hagyma

4 gerezd fokhagyma

4 evőkanál tej

1 szelet fehér kenyér

1 tojás,

2 evőkanál zsemlemorzsa (prézli) a fasírtba,

kb. 3 evőkanál zsemlemorzsa a húspogácsák megforgatásához

só, frissen őrölt fekete bors

olívaolaj

2 nagy érett paradicsom

friss mozzarella

szardella

1 evőkanál olasz fűszerkeverék vagy provence-i fűszerkeverék

Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 200 Celsius fokra. Lassan melegítsük fel a tejet a kenyérrel, míg a kenyér teljesen magába szívta a tejet. Hagyjuk kihülni. Daráljuk le a hagymát a kenyérrel és fokhagymával, majd gyúrjuk össze a hússal, tojással, 2 evőkanál olívaolajjal, 2 evőkanál zsemlemorzsával, egy kiskanál sóval és ízlés szerint fekete borssal. Formázzuk közepes pogácsákat a húsból, forgassuk meg őket zsemlemorzsában, majd közepes lángon süssük meg mindkét felükön egy kis olívaolajban. Tegyük át az elősütött pogácsákat egy megolajazott tűzálló tálba, helyezzünk midegyikre egy-egy szelet paradicsomot, sózzuk, borsozzuk, szórjuk meg az olasz vagy provence-i fűszerkeverékkel, majd tegyünk rájuk egy-egy szelet mozzarellát és egy-két vékony csík szardellát. Az előmelegített sütőben süssük 20-25 percig, vagy ameddig a sajt megolvad, és kezd megpirulni. Tálaljuk krumplipürével és vegyes salátával.

Mexikói töltött paprika

Kétféle receptből állítottam össze saját mexikói töltött paprika-receptemet. Nem tudom, mennyire autentikus, a chilis bab nagy valószínűséggel nem az: egyes texasi szakértők szerint ugyanis a chilibe nem jár szemes bab, viszont az internetes recepttárakon dögivel találunk receptet a babos chili mindenféle változatára.

Meglehetősen rég készítettem már az alábbi receptet, emlékezetből próbálom felidézni. Szerencsére igen rugalmas recept, szabadon lehet rögtönözni. Egyszerű töltött parika, de mexikói ízekkel megbolondítva: korianderlevéllel, chilivel és kukoricával. Erdélyben nem tudom, mennyire elérhető a mexikói poblano paprika (nagy valószínűséggel egyáltalán), helyette használhatunk enyhén csípős hosszúkás zöldpaprikát. Chili (por) helyett pedig akármilyen csípőst. Amennyiben nincs kéznél (vagy az üzletben) mexikói (chili con carne vagy taco) fűszerkeverék, helyettesítsük a következő fűszerekkel: római kömény (angolul "cumin", nem tévesztendő össze a köménymaggal, teljesen más ízvilág), koriander, oreganó (opcionális), fokhagyma, chili por vagy szárított chili paprika és/vagy cayenne-i bors. Korianderlevél és római kömény hiányában őszintén nem tudom elképzelni, hogyan hozhatjuk létre a jellegzetes mexikói ízeket.

Hozzávalók 4 személyre:

A töltött paprikához:

4 közepes poblano paprika (hiányában hosszúkás zöldpaprika)

0,5 kg csirkemellfilé (diétásabb változatához, de csirkecombbal finomabb), apró kockákra vágva

25 dkg gomba (opcionális), apró kockákra vágva

2-3 hámozott és apróra vágott paradicsom, 1 dl sűrű paradicsomlé, vagy egy vágott paradicsomkonzerv

1 közepes fej hagyma apróra vágva

2 gerezd fokhagyma, apróra vágva

1/2 csokor koriander (vagy petrezseleyem)

1/2 kiskanál őrölt római kömény

1 bögre (10-15 dkg) erős ízű reszelt sajt: én Cheddart használok, de bármilyen jól olvadó érlelt sajttal helyettesíthető

1 evőkanál zöldcitromlé

só, bors

2 evőkanál  olívaolaj (vagy napraforgóolaj)

A chilihez:

2 tarkabab-konzerv (vagy nagyszemű feketebab-konzerv)

1 vágott paradicsom konzerv (vagy 4 hámozott paradicsom felkockázva)

4 dl sűrű paradicsomlé (dobozos, konzerv, üzleti vagy házi)

1 közepes fej hagyma apróra vágva

3 gerezd fokhagyma apróra vágva

25 dkg (kb. egy bögrényi) mirelit kukorica (kiolvasztva) vagy egy kukoricakonzerv

1 evőkanál chili por (vagy csípős paprikapehely vagy  csípős paprika ízlés szerint)

1 kiskanál őrölt római kömény

csipetnyi cayenne-i bors (ízlés szerint)

fél csokor koriander vagy petrezselyem.

Elkészítés:

Vágjuk fel hosszában a poblano paprikákat, de ne csumázzuk ki, csak távolítsuk el a magokat. Előmelegített sütőben magas lángon 10-15 perc alatt süssük meg a paprikákat (míg héjuk megfeketedik), majd hámozás előtt tegyük cipzáras tasakba (a tasakot zárjuk le) vagy lefedett üvegedénybe legalább tíz percre. Hámozzuk meg a parikákat, majd tegyük félre a töltelék elkészítéséig.

Egy kanál olajon közepes lángon futtassuk meg a hagymát és fokhagymát (max. 5 percig), majd adjuk hozzá a húst, sózzuk, borsozzuk, és süssük addig, amíg a hús kifehéredik. Keverjük a húshoz a római köményt, a vágott paradicsomot és a paradicsomlevet, forraljuk fel, majd adjuk hozzá a gombát, és süssük további  10-15 percig (amíg a gomba és a hús teljesen elkészül). Keverjük a húshoz a koriandert és a zöldcitromlevet.

Helyezzük a paprikákat kiolajazott tűzálló tálba, töltsük meg a húskeverékkel, majd szórjuk rájuk a reszelt sajtot.

 

 

 

Előmelegített sütőben közepes lángon (180-200 fokon) süssük addig, míg a sajt ráolvad a paprikákra, és kezd megpirulni (kb. 30 percig, magasabb lángon gyorsabban elkészül).

Közben készítsük el a chilit:

Közepes lángon pároljuk a hagymát és a foghagymát körülbelül 5 percig, adjuk hozzá a mexikói fűszereket: csiliport, cayenne-i borst, római köményt, főzzük egy percig, vigyázva, hogy a fűszerek ne égjenek oda. Adjuk hozzá a vágott paradicsomot és a paradicsomlevet, főzzök 5 percig, majd keverjük hozzá a két babkonzervet és a kiolvasztott kukoricát vagy kukoricakonzervet, és főzzük további tíz percig. Amikor elkészült, ízesítsük vágott korianderrel vagy petrezselyemmel. Tálaljuk a chilit a töltött paprika és párolt rizs mellé.

Bordeaux-i finomság

A Central Marketből akciósan vásárolt francia borokat vesszük most sorra: szombaton ebédre camembert mellé nyitottuk meg ezt a Bordeaux-t, majd vasárnap vacsorára a fenekére is néztünk. A bor absozlút kellemes meglepetésnek bizonyult: sima, kiegyensúlyozott, puha sajt mellé tökéletes, enyhén száraz, nem túl testes Bordeaux, felírom a listára a következő borvásárlás alkalmára. 

(Az árára nem emlékszem, majd utólag beírom)

Június 9: 13 dollár a CM-ben.

Töltött szőlőlevél

Ha jól emlékszem, Pupi néninél, legkedvencebb anyósomnál ettem először töltött szőlőlevelet (vagy szőlő töltikét). Mivel ez annyira jellegzetesen román étel, nem kizárt, hogy pucioasai nagyanyámnál is ettem, ha igen, teljesen törlődött az emlékezetemből. Aztán egyszer csóró egyetemistaként a román tengerparton, Vama Vechén egy nádfedeles parti vendéglőben/kocsmában (nappal vendéglő, éjjel kocsma) ettünk Péterrel tejföles szószos változatából - nem is tudom, hogy engedtük meg magunknak a luxust, hisz nem igazán volt pénzünk akkoriban vendéglőkben enni... Azóta is egyik kedvenc ételem maradt. Bukarestben nem készítettem soha, Pupi néni "feladata" volt a fiának évente bár egyszer főzni minden kedvencéből, itt viszont rám hárul a felelősség kielégíteni mindenféle otthoni kaja utáni sóvárgásunkat. Így hát muszáj volt megtanulnom elkészíteni. Irány hát az internet, ahol halomra találni klasszikus recepteket, mindenféle változatban. Én az alábbit választottam ki. A töltikék eredetileg juh-, disznó- vagy disznó- és marhahús keverékéből készülnek, én csirkehúsra adaptáltam a receptet. Ezt leszámítva semmi eredeti nincs benne, de a legutóbbi alkalommal annyira jól sikerült, hogy muszáj feljegyeznem ide.

Hozzávalók 4 személyre:

0,5 kg darált csirkemell (aki nem kerüli a vörös húst, használjon nyugodtan disznóhúst, vagy disznó-marha keverékét)

1 jókora hagyma, ledarálva, vagy ha nem lehet, a lehető legapróbbra vágva (készüljünk fel egy kiadós sírásra)

fél bögre fehér rizs

1 bögre (250 ml) paradicsomlé, 2-3 kanál sűrített paradicsom

szőlőlevelek - fél kiló húsból 25-27 nagyobb szőlőlevél tölthető meg, de jó, ha marad néhány a töltelékek letakarásához és a tál kibéleléséhez. Minthogy én eltett szőlőlevelet használtam, s az üvegben pontban 27 db szőlőlevél volt, béleléshez, takaráshoz nem jutott (finom volt így is)

1 csokor friss kapor, apróra vágva

4-5 babérlevél (jobb, ha friss, de természetesen a száraz is megteszi)

125 ml száraz fehérbor (több is mehet bele)

2 kanál olívaolaj vagy napraforgóolaj

víz, ízlés szerint só, bors.

 Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 220 fokra (vagy állítsuk a lángot közepesnél picit erősebbre). Ha eltett szőlőlevelet használunk, mossuk alaposan át, és tegyük félre, míg előkészítjük a tölteléket. Ezúttal nem kellett előfözni a "lapikat", szép zsengék voltak, csak épp a szárukat kellett levágni. A darált húsba keverjük bele a rizset, hagymát, kaprot, a paradicsomlé felét, 1-2 kanál sűrített paradicsomot, és ízesítsük sóval, borssal (nincs mese, a masszát muszáj lesz megkóstolni, különben könnyen elszúrhatjuk a fűszerezést). Csavarjuk a húst a szőlőlevelekbe, majd olajozzunk meg egy tűzálló edényt. Ha van maradék szőlőlevelünk, bélejük ki a tálat, helyezzük el benne a töltikéket, helyezzük közéjük a babérleveleket, és takarjuk le az egészet még egy rend szőlőlevéllel. Töltsük fel az edényt víz és a maradék paradicsomlé-sűrített paradicsom keverékével,  majdnem teljesen ellepve a töltelékeket, majd süssük lefedve az előmelegített sütőben körülbelül egy óráig, időnként ellenőrizve, hogy elpárolgott-e a leve. Szükség esetén még adjunk hozzá vizet. Egy óra elteltével töltsük hozzá a fehérbort, húzzuk le a lángot közepesre (180-190 fokra), és süssük lefedetlenül még 30-45 percig, míg a felső levelek szép ropogósra sűlnek, és a leve több mint felére csökkent. Tálaljuk puliszkával (polentával, máléval) és tejföllel. Nagyszerű vendégváró étel, mert előre elkészíthető, és könnyen felmelegíthető. Igyunk melléje fűszeres fehérbort (Sauvignon Blancot vagy argentin Torrontest).

Guacamole - avokádókrém

Az egyik zöldésg/növény/gyümölcs, amit a leginkább hiányolni fogok, ha valaha is hazaköltözünk, az a Hass avokádó... Az otthon kapható avokádóknak nincs meg az a csodás dióíze és krémes állaga, mint az itteni Hass avokádónak, vízízű, se íze-se bűze avokádóból pedig igazi guacamolét sem igazán lehet készíteni. Másik oka ennek természetesen a koriander (cilantro) hiánya... petrezselyemmel egyszerűen nem guacamole a guacamole. Véleményem szerint.

Nos, itt egy hagyományos guacamole recept, évek óta csak így készítem.

Hozzávalók:

1 nagy érett Hass avokádó

1 mogyoróhagyma vagy egy kis fej vöröshagyma, esetleg egy csokor zöldhagyma

1 érett ízes paradicsom,

1/2 Serrano paprika, vagy bármilyen más csípős paprika (több is mehet bele a csípőskedvelőknek)

1 csokor koriander (cilantro)

1-2 gerezd fokhagyma

fél zöldcitrom (lime) leve

ízlés szerint só és bors

Elkészítés:

Vágjuk apróra a paradicsomot, hagymát,  fokhagymát, csípős paprikát és koriandert. Vágjuk kettőbe az avokádót, távolítsuk el a magját, és a húsát kanalazzuk ki egy kis üvegtálba. Villával törjük össze az avokádót, de ügyeljünk, hogy darabos maradjon. Keverjük bele a tört avokádóba a felaprított zöldségeket, ízesítsük zöldcitromlével, sóval és borssal, és tálaljuk tortilla (vagy egyéb) chips mellé. Pirítóssal vagy friss kenyérrel is nagyon finom.

Valami Château...

Francia fesztivál a  Central Marketben, 20 százalékos árkedvezménnyel minimum 6 üveg francia bor megvásárlása esetén.

A fesztivált két hétvégén is kifogtuk...

Íme az eredmény (a fényképezés időpontjára egy kiürült üveget sajnos már kidobtunk):

Másik két vöröset próbáltunk még ki. Szerencsére itt ezeket már sikerült lencsevégre kapni, ugyanis nagyon jó vásárnak bizonyultak 15 dollár alatti árkategóriában:

Sült kecskesajt paradicsomszósszal

Kecskesajt paradicsomszósszal: a legjobb tapas, amit valaha is ettem. Úgy kéthetente kerül asztalunkra, miután 5 éve megkóstoltuk egy spanyol tapas-étteremben, és nem sokkal utána Anikó házi változatát kipróbálva megtudtuk, hogy otthon is elkészíthető.

 

Az alapreceptet természetesen (nagyon) enyhén módosítottam: az én változatomba aszalt paradicsom is kerül.

Hozzávalók kettő darab éhes vacsorázóra (bár így már nem is tapas, hanem főfogás):

35 dkg kész paradicsomszósz (lehet bármilyen olasz paradicsomszósz: egyszerű Marinara vagy még egyszerűbb bazsalikomos v. fokhagymás paradicsomszósz - én bazsalikomos paradicsomszószt használok, hogy ne az előgyártott szósz fűszerezése határozza meg a kaja ízét). Használhatunk házi készítésű paradicsomszószt is, de úgy már nem lesz meg annyira gyorsan a vacsora.

10 dkg kecskesajt (Chevre)
8 db aszalt paradicsom

4 gerezd zúzott fokhagyma (3 a fokhagymás pirítósra, 1 a salátába)
1 szeletelt bagett, vagy 8-10 ciabatta szelet
4 evőkanál olívaolaj
6-8  bazsalikomlevél
vegyes saláta (saláta, paradicsom, paprika, uborka)

   
Elkészítés:
Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Vágjuk apróra az aszalt paradicsomot, majd gyúrjunk labdacsot a kecskesajtból, és helyezzük egy kis kerek tűzálló edény közepébe. Merítsük/töltsük az elkészített paradicsomszószt a sajt köré, ügyelve arra, hogy ne borítsuk be a sajtot a szósszal. Keverjük a szószhoz az aszalt paradicsomot, és az előmelegített sütőben süssük 20-25 percig.

Míg sül a sajtos szósz, készítsük elő a fokhagymás pirítóst. Egy kis tálban keverjük össze a zúzott fokhagymát és az olívaolajat. Helyezzük el a kenyérszeleteket egy sütőlapon/tepsiben, és kenjük meg őket az olívaolaj-fokhagyma keverék kb. kétharmadával.

Helyezzük be a sütőbe a szósz mellé (miután az már 10-15 percet sült egymagában), és süssük a kettőt együtt további 10 percig.

Ha mindkettő elkészült, tálaljuk a szószt pirítóssal, vágott bazsalikommal, és vegyes salátával, melyet locsoljunk meg fokhagymás-balzsamecetes vinaigrette-tel (ehhez használhatjuk a maradék olívaolaj-fokhagyma keveréket).

Grillezett csirkemell karamellizált gyöngyhagymával

Ínycsiklandó receptet láttam az amerikai Kaja TV (Food Network) honlapján zöldségek karamellizálásáról, és nem bírtam ellenállni, hogy gyöngyhagymával ki ne próbáljam. Hétvégi bevásárláskor hozzá is adtam hát a listához egy fél kiló gyöngyhagymát, amit vasárnap vacsorára el is készítettem grillezett csirkemellel, krumplipürével és zöldsalátával. A hagyma pucolása kissé sok időt vett (volna) fel, szegény Péter vállalta is a sziszifuszi munkát, de az internet szerencsére (újra) a segítségemre sietett: megtudtam, hogy elég héjában 2-3 percet főzni a hagymát, és könnyebb lesz a hámozása. Így is volt, de ennek ellenére is úgy döntöttem, hogy legközelebb mirelitet használok: jó kis időt és vesződést megtakarítok vele.

A FN receptjét végül nem tartottam szentül be, megvariáltam más, természetesen az interneten talált receptekkel, a hozzávalók mennyiségét pedig meglehetősen kreatívan kezeltem. Egyszerűen így jártam el: serpenyőben közepes lángon felforrósítottam két evőkanál vajat és egy evőkanál barna cukrot. Amikor a cukor elolvadt, és a vaj felhabzott, hozzáadtam az előfözött és megtisztított gyöngyhagymákat, 150 ml száraz fehér bort és három evőkanálnyi balzsamecetet, majd addig főztem, amíg a leve szirupossá nem vált, és jól meg nem vastagodott (3-5 perc).

Grillezett, natúr csirkemellel, krumplipürével és mézes-balzsamecetes öntettel meglocsolt zöldsalátátval tálaltam. Nagyon finom lett, de következő alkalommal kihagyom a cukrot, ugyanis azt hiszem, a balzsamecet mellett nem igényel más édesítőt.

Gombás-spárgás hamis risotto

Csodaszép portobellókat vásároltunk a hétvégén kecskesajtos töltött gombához, de mivel a sütőm még mindig nem működik, a spárgás lazachoz fel nem használt spárgával készítettem belőle a tegnapi vacsorához "hamis" risottót. S bár azt hittem, a recept saját találmány lesz, gyors guglizással felfedeztem: receptek sokasága dicséri a gombás-spárgás risotto és/vagy pasta finomságát az interneten.

Mindenestere én a következő "hamis" risottót dobtam össze a maradékokból ("hamis" risotto, mert risottóhoz való rizsem épp nem volt, rizs alakú ún. orzo tésztám viszont igen).

Hozzávalók 4 személyre:
3 nagy portobello gomba vagy 0.5 kg csiperke
2 mogyoróhagyma
0,5 kg spárga (mivel maradékból főztem, most sajnos csak ennek fele került bele)
4 gerezd fokhagyma
8-10 aszalt paradicsom (következő alkalommal cseresznyeparadicsommal készítem)
1,5 bögre orzo pasta
2-2,5 bögre (50-65 dl) víz
fél bögre (10 dl) finom száraz fehérbor
1 kis csokor petrezselyem
1 evőkanál provence-i fűszerkeverék
1 tyúkhúsleveskocka (fakultatív)
frissen reszelt parmezán, ízlés szerinti mennyiség (én fél bögrényit használtam fel)
2 evőkanál olívaolaj

Elkészítés:

Az apróra vágott hagymát és fokhagymát egy evőkanál olajban nagyobb serpenyőben megpároljuk (2 perc), hozzáadjuk az egy centis kockákra vágott gombát és a provence-i fűszerkeveréket,  és addig sütjük, amíg a gomba megpuhul (kb 10 perc). Időközben egy másik serpenyőben felhevítünk egy kis olívaolajat, és magas lángon 5 perc alatt megpároljuk a 3-5 centis darabokra tördelt spárgát (vigyázzunk, hogy ne puhuljon meg teljesen, és a színe is maradjon szép élénkzöld). A sült gombához hozzáadjuk a csíkokra vágott aszalt paradicsomot és a tésztát (székelyéknél laskát), egy percig víz nélkül pároljuk, majd hozzáadjuk a vizet és a bort, felforraljuk, a leveskockával ízesítjük, és födetlenül addig főzzük, amíg a pasta elkészül, és a vizet teljesen magába szívta (7-8 perc). Szükség esetén adjunk még hozzá vizet. Ha kész a tészta, kavarjuk hozzá a spárgát és a reszelt parmezánt, ízesítsük apróra vágott petrezselyemmel, és máris tálalhatjk. Zöld salátával főfogás, sült hús mellé körítésként is elképzelhető.

Olasz bor pastához

Egy másik viszonylag olcsó bor (viszonylag, mert azért mégiscsak 15 dollár), amit eléggé kedvelünk, ez a toscanai vörös bor: önmagában nem is annyira finom, mint pasta mellé (olasz borokkal egyébéknt gyakran megesik, hogy kaja mellé finomabbak).

Tárkonyos zölbableves

A múlt heti kemény kaják után diétásabb hét következik. Nem lesz tehát semmilyen hús a menün, csak hal, gombás pasta, tehéntúrós puliszka (málé), ricotta salatás pasta, és természetesen egyik kedvenc levesem, a tárkonyos zöldbableves, aminek eredeti receptjét itt fedeztem fel pár éve: http://www.szantal.hu/index.php?link=news%2Fnews.php&parentid=249&topic=6

Persze jó (vagy rossz) szokásom szerint módosítottam a recepten. Elsősorban kimaradt a rántás, azt nálam mindig tejes, tejföles vagy ezúttal kefíres habarás (ereszték) helyettesíti. Másodsorban a levesbe kerül egy kis sárgarépa (nálunkfelé murok) is. És mivel most még csak bele sem pillantottam a szamárvezetőbe, kimaradt a cukor (de a jövőben ezt korrigáljuk).

Természetesen az adagok is különböznek, mivel nálunk egy levesnek 4 napig ki kell tartania.

Hozzávalók:
60-80 dkg zöldbab (friss vagy fagyasztott, én frisset használok)
4-5 közepes sárgarépa
1 mogyoróhagyma, vagy egy kisebb vöröshagyma (Erdélyben fehér), apróra vágva
5-6 érett paradicsom... de mivel a paradicsomnak most nincs idénye,vágottparadicsom-konzervet (400 g) használtam, plusz egy nagy paradicsomot is felkockáztam.
4-5 gerezd fokhagyma
1 liter húsleveslé, plusz egy húsleveskocka
1 csokor friss tárkony, vagy egy evőkanál szárított tárkony (v. ecetben eltett tárkony)
2 csésze (4 dl) kefír
csipetnyi cukor (amit én most kifelejtettem)
só, bors
1 evőkanál napraforgóolaj

Elkészítése:

Tisztítsuk meg a zöldbabot, és tördeljük darabokra, vágjuk karikára a a sárgarépát, kockára a paradicsomot (előbb húzzuk le a bőrét). Egy levesfazékban melegítsük fel az olajat, közepes lángon pár percig pároljuk a hagymát, adjuk hozzá a zöldbabot és a sárgarépát, 1 dl vízzel pároljuk a zöldségeket 10 percig. Közben forraljunk fel 1 liter vizet, azt a húslével együtt adjuk hozzá a zöldségekhez. Nagy lángon forraljuk fel, tegyük bele a leveskockát is, majd közepes lángon főzzük kb. 20 percig. Amikor a zöldségek megpuhulnak, adjuk hozzá a paradicsomkonzervet és/vagy paradicsomot, és főzzük további 5 percig. A lisztből a kefírrel készítsünk habarást, adjuk hozzá a zúzott fokhagymát, majd keverjük bele (a tűzről lehúzott) levesbe. Forraljuk újra fel, ízesítsük cukorral, sóval (ha még szükséges), borssal és a tárkonnyal. Vegetariánus változathoz a tyúkhúslé és tyúkhúslevekocka helyett használjunk zöldségleves kockát (lét).

Fokhagymás sült spárga lazaccal vagy a tenger gyümölcseivel

Életemben először itt Amerikában ettem spárgát, fokhagymás, paradicsomos változatával pedig  Martine, a francia Phd-hallgató ismertetett meg már több mint hét éve, amikor ittlétünk első hónapjában együtt laktunk a Caltech geológia karának vendéglakásában. Akárcsak mi is, Martine imádta a fokhagymát, a tarte-okat, és természetsen a sajtot meg a bort is, így nagy főzésekkel, sütésekkel telt el pár este: Martine főzött, én meg ellestem a titkait, köztük ezt a csodásan egyszerű körítést is, ami sült hal (lazac) vagy fokghagymás citromos tenger gyümölcsei mellé egyszerűen isteni.

Hozzávalók:
1 kötés (kb. fél kg) spárga
3 paradicsom
5-6 gerezd fokhagyma (amennyi csak belefér)
1 evőkanál provence-i fűszerkeverék
só, bors
2 evőkanál olívaolaj

Elkészítés:

Megmossuk a spárgát, kemény végét letörjük, majd öt centis darabokra tördeljük. Egy olajazott tűzálló tálban elhelyezzük a spárgát, megsózzuk, borsozzuk, rászórjuk a fokhagyma felét, egy kis provence-i fűszerkeveréket, majd elhelyezzük a paradicsomszeleteket, sózzuk, borsozzuk, rászórjuk a maradék fokhagymát és provence-i fűszereket, meglocsoljuk egy kis olívaolajjal, és előmelegített sütőben 220 fokon (ha üvegedényt használunk, 180-200 fokon) 20 percig sütjük, vagy amíg a paradicsom megpuhul. Sült hallal vagy tengeri gyümölcsökkel és rizzsel tálaljuk. Mi rendszerint egy kis vajban, sok fokhagymával 5 percig párolt, majd citrommal meglocsolt kagyló/garnélarák mellé tálaljuk, de a tegnap este lazaccal ettük (a kagyló ára egyre restriktívebb, garnélarákot pedig nem volt kedvem pucolni).

Csakhogy amikor már készültem bedobálni az előkészített zöldségeket és a halat a sütőbe, ez felmondta a szolgálatot, így gyorsan rögtönöznöm kellett valamit. Előkaptam hát gyorsan két serpenyőt, felmelegítettem bennük egy kis olívaolajat, közepes lángon az egyikben megsütöttem a halat (5-7 perc), a másikban a fokhagymás spárgát, paradicsomot (5 perc), és ha kell, még finomabb is lett, mint ha a sütőben sült volna: a hal nem száradt ki, a spárga ropogós maradt (ebből persze az a tanulság, hogy korábban túl sokáig sütöttem a halat és a spárgát: 20 perc a spárgának bőven sok, s a halnak sem kell annál több). Ezután, ha szorít az idő, így készül majd a gyors vacsora.

Július 15:

Nos, ma újra sorra került a sült spárga - az elmúlt hónapokban immár sokadjára, de ma este garnélarák mellé tálaltam. A fokhagymás garnélarák irtó könnyen és gyorsan elkészíthető: serpenyőben kissé megpárolok 2-3 gerezd apróra vágott fokhaymát (olívaolajban), hozzáadok egy kis paprikapelyhet (pikánsan szeretjük) és a megpucolt friss garnélarákot. Sózom, borsozom, és a rákokat egyszer megfordítva 2-3 percig sütöm, ráfacsarom egy fél citrom levét, és további 1-2 percig sütöm. Ha van, szórok rá egy kis vágott petrezselymet.

Tonhalsaláta

Sok-sok évvel ezelőtt, amikor még naponta bejártam Pasadenából Los Angelesbe dolgozni, mielőtt még az SDI elköltözött volna a Wilshire Boulevardról Culver Citybe, az irodaház földszintjén lévő "deli"-ben vásároltam meg az ebédemet, ha aznap reggel nem volt időm tízórait csomagolni... És az bizony elég gyakran megesett, ugyanis tonhalas salátájuk annyira csábító volt, hogy bizony nem volt nehéz reggelente hanyagolni a szendvicspakolást. Utána évekig próbáltam rekonstruálni azt a bizonyos tonhalsalátát, persze sikertelenül: probálkoztam mindenféle ízesítéssel, különféle édes-savanyú uborkával, a mennyiségek, arányok változtatásával, hiába. Végül felismertem, hogy sosem fogom megtalálni azt a biznyos ízet, így hát eldöntöttem, megalkotom saját receptemet. George Costanza segítségével sikerült is: tőle hallottam ugyanis először, a Seinfeld sorozatban, hogy tárkonnyal is lehet a tonhalsalátát ízesíteni. Az én változatom még abban is különbözik az amerikai átlagos tonhalsalátáktól, hogy cseppet sem édes (az édes-savanyú uborka "relish" helyett egyszerű savanyú uborkát használok), és kihagyom a hagymát, különösen akkor, ha tudom, hogy másnapra is marad belőle.

Hozzávalók:
1 kis tonhalkonzerv
1 zellerszár, apróra vágva
2-3 savanyú uborka, apróra vágva
friss vagy szárított tárkony, ízlés szerint (én kb. 1 evőkanályni száraztárkonyt szoktam hozzáadni)
1-2 evőkanál majonéz
só, bors
1 mogyoróhagyma vagy 1/2 lilahagyma (székelyeknek: vöröshagyma) - fakultatív

Elkészítés:
Egy közepes üvegedényben villával nyomkodjuk szét a tonhalat, keverjük hozzá az apróra vágott zellerszárat és uborkát, ízesítsük tárkonnyal, sóval, borsóval, majd nagyon óvatosan adjuk hozzá a majonézet is úgy, hogy a saláta lehetőleg ne ússzon benne, de száraz se legyen.
Pirítóssal nagyon finom.

Csirkepástétom

A román húsvéti báránypástétom (drob de miel) csirkemájas, -zúzás változata. Húsvétra készítettem, és elmondhatom, első próbálkozásra eléggé jól sikerült. Megbolondítottam egy kicsit azzal, hogy pitehéjba burkoltam, így inkább húspite lett az eredemény, nem húspástétom. Következőkor több nyers tojást keverek bele, kettő nem fogta össze kellően a kiló májból, fél kiló zúzából, három főtt tojásból készült masszát.

Hozzávalók 8 személyre:
1 kg csirkemáj

0,5 kg csirkezúza
(a szív sajnos Amerikában hiánycikk)

2 kötés zöldagyma, apróra vágva
1 csokor apróra vágott kapor
1 csokor apróra vágott petrezselyemzöld

3 kemény tojás (fakultatív)
3 nyers tojás (4 is lehet)
só és bors
2 evőkanál vaj
2 pitetészta (sós)

 

Hozzávalók a pite tésztához:

2 és fél bögre liszt,

1 csésze hideg vaj felkockázva
1/2 teáskanál só
4-6 evőkanál jéghideg víz

A pitetészta előkészítése:

Az egy centis kockákra vágott vajat negyed órára - egy órára tegyük a mélyhűtőbe, majd morzsoljuk gyorsan össze a liszttel és sóval (amíg darabos nem lesz, ne dolgozzuk bele teljesen a vajat, és ne várjuk meg, hogy a vaj túlságosan megpuhuljon), majd a vízzel tésztát gyúrunk belőle, labdává formázzuk. Csak addig gyúrjuk, míg épp hogy összeáll, a tésztában a vajdarabkáknak láthatóknak kell lenniük. A labdacsot kettőbe vágjuk, tenyerünkkel nagyon enyhén kilapítjuk, a két tésztát műanyagfóliába csavarjuk, és nyújtás előtt minimum fél órára hűtőszekrénybe tesszük. Ha már összedobnánk a pitét, lisztezett gyúrófelületen nyújtsuk fél centis lappá.

A  pástétom elkészítése:

Hideg vízben külön-külön megfőzzük a májat és a zúzát (a zúzát sós vízben), megfőzzük a három tojást is. Ezalatt megolvasztunk egy kanál vajat, és megpároljuk benne a vágott zöldhagymát (5 perc), felvágjuk a zöldfűszereket.

Ha már mindent előkészítettünk, és megfőtt a máj, zúza és tojás is, ledarálunk mindent (húst, tojást, fűszereket, hagymát), megsózzuk, borsozzuk ízlés szerint, és beledolgozunk 3 nyers tojást. Egy 20 centis üvegedényt kivajazunk, kibéleljük az egyik kinyújtott pitetésztával, azt villával megszúrkáljuk, aztán mehet is bele a fasírt, rá a második tésztalap, amit szintén megszurkálunk, majd 180 fokon aranysárgára sütjük (kb. 1 óra, lehet több is). Krumplipürével (pityókapirével), vegyes salátával tálaljuk.

Maradékok szendvicsbe isteniek. Akár le is fagyasztható.

Lazac fokhagymakedvelőknek

Néhány évvel ezelőtt Péter csodás fokhagymás paradicsomszósz "recepttel" tért vissza San Franciscoból... A helyi fokhagyma-vendéglőben, a Büdös Rózsában (Stinking Rose igazi nevén) tálalják a halat fokhagymás, olajbogyós paradicsomos szósszal, mely annyira ízlett Péternek, hogy szerette volna, ha itthon is kipróbáljuk. Minthogy én a Büdös Rózsában sosem rendeltem halat, Péter emlékezetéből kellett újraalkotnom a szószt, aminek következtében az eredmény nagy eséllyel eltér az eredetitől. Viszont kellően ízlik mindkettőnknek ahhoz, hogy majd' minden hét egy napján vacsorára ez készüljön.

Azt hiszem, nyugodt szívvel mondhatom a receptet saját alkotásunknak: az alapot Péter elbeszélése adta, a fűszerezés már az én kreatív hozzájárulásom.  

Csak a fokhagyma igaz híveinek ajánlom.

Hozzávalók: 

A szószhoz: 

400 ml (1  doboz) vágott paradicsom. Én már jó ideje fokhagymával, oregánóval ízesített paradicsomkonzervet használok, de bármilyen vágott paradicsomkonzerv megteszi.

1 evőkanál olívolaj

4-5 gerezd fokhagyma, apróra vágva

10-12 nagy, fekete olajbogyó, csíkokra vágva.

1 teáskanál provece-e fűszerkeverék (bazsalikom, kakukkfű, rozmarin, majoranna, oreganó, levendula) 

1 teáskanál cukor

1 teáskanál balzsamecet 

egy csipetnyi tört csípős paprikapehely (ízlés szerint)

só és fekete bors 

A halhoz:
2 lazacfilé (a mi kedvencünk a Sockeye)
előrecsomagolt lazac/pisztráng fűszerkeverék VAGY olasz fűszerkeverék (bazsalikom, oregánó, rozmaring és kakukkfű), 1 gerezd zúzott fokhagyma, 1 teáskanál frissen facsart citromlé és 1 teáskanál olívaolaj, só, bors 
1 evőkanál olívaolaj a sütéshez

Elkészítés:

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra.  Olajazzunk be egy húsz centis jénai tálat (üvegedényt), helyezzük bele a két lazacfilét, dörzsöljük be az előrecsomagolt fűszerkeverékkel. Ha nincs, egy kis üvegedényben keverjük össze a citromot, olajat, olasz fűszerkeveréket a zúzott fokhagymával, és a keverékkel dörzsöljjük be a sózott, borsozott halat. Az előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt sül készre.

Míg a hal sül, készítsük el a szószt. Egy serepenyőben közepes lángon melegítsünk fel egy evőkanálnyi olívaolajat, adjuk hozzá az apróra vágott fokhagymát, olajbogyót és csípős paprikapelyhet, és pároljuk egy-két percig. Jöhet a paradicsom, a provence-e fűszerkeverék, cukor és balzsamecet. Főzzük további 5 percig, míg a leve kissé elpárolog. 

Fehér-, barna- vagy vadrizzsel, esetleg ezek keverékével tálaljuk. Igyunk hozzá egy pohár fűszeres Sauvignon Blancot.

Jó borok, elérhető áron

Pár hónapja Péterrel eldöntöttük, felkutatunk pár olcsó, de mindennapi fogyasztásra alkalmas finom bort (tíz dollár alatt is találni iható "asztali" borokat).

Sajnos már nem emlékszem, hogyan fedeztük fel ezt a különösen finom portugál bort, és az árát is elfelejtettem már (túlontúl drága azért nem lehetett, max. 14-15 dollár), a Central Marketben (heti bevásárlóhelyünk) pedig eltűnt a polcokról...

A biztonság kedvéért lefotóztam a címkéjét, és emlékeztetőül feltöltöm ide, ha netán mégis újra megjelenne kedvenc üzletünkben...