Wednesday, July 4, 2012

Mediterrán sült padlizsán édes-savanyú szószban

Körülbelül egy éve átrendezték a Rice Egyetem menzáját, s a "hagyományos" amerikai büfé helyébe nyitottak egy mediterrán étkezdét. Ott szolgálnak fel mindennap egy isteni sült padlizsán előételt, édeskés-savanykás, paradicsomos szószban. Bíztam abban, hogy az interneten gond nélkül megtalálom a receptjét, de ezúttal tévedtem, a net teljesen cserbenhagyott, így magamnak kellett rekonstruálnom, a híres-neves "imam bayildi" ("a pap elájult")  receptjéből kiindulva.

Ez lett az eredmény:

Mire volt szükségem:
2 nagy padlizsán
1 hagyma
2 nagy érett paradicsom
1,5 evőkanál cukor
fél citrom leve
1 teáskanál finom balzsamecet
1,5 dl víz
só, bors
rengeteg, 1,5-2 dl olívaolaj (a finom padlizsán titka, ami fel is veti a kérdést, hogy mitől is ájult el a pap: mert annyira finom volt a töltött padlizsán, vagy mert megtudta, mennyi olajat használtak az elkészítéséhez).

Hogy készült: 
Először is a padlizsánokat megmostam, meghámoztam, egy centis szeletekre vágtam, alaposan besóztam, és szűrőben egy óráig állni hagytam. Utána a sót lemostam a padlizsánszeletekről, papírtörlővel alaposan megszárítottam, és közepes lángon kis olívaolajban mindkét oldalukon megsütöttem őket. Mivel iszonyú ritmusban itták fel az olajat, azt folyamatsoan pótolnom kellett (így ment el hozzávetőleg másfél dl). A padlizsánokat utána egy hőálló kiolajazott üvegtálba helyeztem. 


A szósz elkészítése:

Felaprítottam a hagymát, a paradicsomot leforráztam, meghámoztam, felszeleteltem, utána a hagymát egy evőkanál cukorral kis olívaolajban üvegesre pároltam. Hozzáadtam a paradicsomot, egy fél citrom levét, még egy fél evőkanál cukort és egy teáskanál balzsamecetet, megsóztam, megborsoztam, és tíz percig főztem. A szószt ráöntöttem a padlizsánra...



...majd hozzátöltöttem még 1,5 dl vizet, és 180 fokon, előmelegített sütőben lefedve egy óráig sütöttem, utána lefedetlenül még 20 percig.




Tálalás: szobahőmérsékleten előételként vagy sült mellé körítésnek. Mi az utóbbit választottuk.
Az eredmény nem egészen ugyanaz, mint az egyetem menzáján (következőkor kihagyom a hagymát, és több cukrot meg citromot adok hozzá), de így is nagyon finom. Így legalább elmondhatom róla, hogy saját recept.

Fodros kel leves

Itt a beígért fodros kel leves receptje. Spanyol/portugál stílusú receptet adaptáltam (újra) saját ízlésre: a chorizót füstölt pulykalábszárral helyettesítettem (a múltkor pedig pulykabaconnal), vegetariánusok nyugodtan kihagyhatják azt is, húsalaplé helyett pedig használhnak vizet/zöldségalaplét.

Hozzávalók 8 személyre:

1 nagy hagyma
2 fej fodros kel (15-20 levél)
3 közepes burgonya
4 közepes sárgarépa
1 babkonzerv
1 füstölt pulykalábszár
5 gerezd fokhagyma
2 l csirkealaplé
2 evőkanál olívaolaj vagy napraforgóolaj

Először is előkészítem az alapanyagokat: megtisztítom a zöldségeket, majd felvágom őket: a hagymát és fokhagymát apróra, a burgonyát kockákra, a sárgarépát vékony szeletekre. A kemény száruktól megfosztott fodros kel leveleket 1-1,5 centis csíkokra vágom.

Ezután az aprított hagymát üvegesre párolom (közepes lángon kb. 5 percig), hozzáadom a pulykahúst, 2 percig főzöm, majd a sárgarépát és a burgonyát is hozzáadva egy kis vízzel fedő alatt az egészet még 10 percig fözöm, és időnként kavargatom, nehogy odakapjon. Időközben megfonnyasztom kissé a fodros kelt: egy nagy serpenyőben kb. 2 dl vízet alá töltve fedő alatt 5-7 percet párolom, míg majdnem teljesen megpuhul. A többi zöldséget 10 perc főzés után feltöltöm a húslével, és további 15 percig főzöm, majd hozzáadom a fodrost kelt, a fokhagymát és a fehér babot, és az egészet még öt percig főzöm. Recept szerint frissen reszelt parmezánnal/pecorinóval ízesítve nagyon finom - a változatosság kedvéért mi ezúttal kihagytuk, mert a múlt héten készült nyári minestronét ettük így.